Megfordult már a fejetekben, hogy az emberek mennyi mindent szeretnének?
Mindenkinek vannak álmai amiket persze nagy átlagban mindenki felad.
Én is sokmindent szeretnék a jövőre nézve. Mi mindent?
-Szeretném komolyabban venni a sulit jobban tanulni. (Erre már csak jövőre lesz lehetőségem sajnos. )
-Szeretnék zene suliba vissza menni újra énekelni tanulni megtanulni gitározni.
-Szeretnék egy olyan világban élni ahol az emberek elfogadják egymást, és ahol nem szólnak be külsőleges tényezők miatt.
Én úgygondolom nem vagyok rocker mégsem szólok be nekik.
És hát punk..Na az sem vagyok. Mégsem aggatok jelzőket rájuk.
Forditva ezt már nem lehetne elmondani.
Ma azért nem versel idézettel vagy csak egyszerű érzésekkel jöttem blogot írni mert ezek egyenlőre "elfogytak".
Az napjaim kicsit felkapotabbak már nem mondhatnám, hogy unalmasak.
Minden napra van valami program elfoglaltság. És egyenlőre nincs időm arra figyelni, hogy miaz ami fáj. És tegyük hozzá a fájdalom is már csak egy mellékszerep egy számomra kiszabott filmben.
Már rég nem főszerep és a főszerep inkább "Élj a mának."
Ezenkívűl sokat segít a dolgokon az is, hogy van barátom és most talán mondhatom azt, hogy igen szeretem. Persze az időt tekintve ez még nem szerelem de ahogy majd múlik az idő talán erősödik az érzés nemde?: )
Talán mondhatjuk így mivel ez az élet amiről szó van talánokból épül fel és nekünk nincs más dolgunk mint megpróbálni mindazt amit a pillanat kínál. Sosem feladni a vágyakat az álmokat és addig küzdeni míg a lélek bírja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése