Eltűnt arcomról a bánat, minden egyes könnye..

Nemtudom, hogy írjam le, vagy hogyan mondjam el,
Hogy rajtad kívül e világon engem más nem érdekel,
Hogy te vagy a már számomra tökéletes ember,
És hogy helyetted az egész világ kincse sem kell.

Te édesíted álmom, teszed szebbé minden napom,
Te vagy ki segítesz túllépni minden nehéz napon,
De fölösleges bármi szó ha nem tudom el mondani,
Hogy szeretnék mindörökre melletted maradni.

Hogyan mondjam el, hogy mennyire szeretlek,
Hogy minden éjjel álmomban kereslek,
De nem talállak így hiányod érzem,
Én istentől csupán, 1 dolgot kértem.

Hogy örökre együtt, ne legyen baj az életben,
Hogy örök láng lobogjon mind két szép szemedben,
Karjainkba fonódva bámuljuk a holdat,
Mely lenyugszik de tudom hogy mellettem leszel holnap.

Veled együtt újra kinyílt a boldogságom könyve,
Eltűnt arcomról a bánat, minden egyes könnye,
Egy új dolog kezdődött melyben közös úton járunk,
És remélem, hogy már soha többé mi külön nem válunk.

Hiszen már ismersz, megbecsüllek teljesen,
Melletted maradok mindörökre hű szerelmesen,
Csak kérlek ígérd meg, hogy nem hagysz el soha,
És ígéreted nem száll már soha többé tova.

Mert igaz a világon, bizony akad néhány szó,
Mely talán kifejezné azt, hogy melletted oly jó,
De nincs már olyan mondat mit el ne mondtam volna,
Így a boldogságomért a szerelmedet okolva.