Homály fedte álmok.

Homály fedte álmok kínomban most hozzátok szólok,
Gyertek el újra, kérlek csak álmaimban vigyetek boldogabb útra.
Vigyetek el álmok a múltba, hol a képeket össze még a boldogság fogta.


S megvetem most ágyam szenderüljek örök álomba,
vessem meg a fogalmat mit úgyhívnak : csoda.
Régóta csak félúton vagyok és választani sem bírok.
Félúton halálba nyugvó boldogság..
Félúton életre sarkalló örök hazugság..

S ha most menni kell magammal vinném a rengeteget,
Mosolyokat s csillogó szemeket.
Vinném magammal az eget..Magammal vinném a nyarat,
s a telet. Vinném örök álom világba lényét,
s ha nem is tehetem legalább minden emlék képét.

Elmúlt annyi minden, dolgok amikben őszintén hittem.
S csak egy dolog maradt meg nekem míg ittvagyok : reménykedem.