körbe-körbe...

Ott állsz,s nézel,úgy teszel,mintha nem ismernél,
de a múlt éjjel felhívtál,azt mondtad,hogy akarsz engem.
Itt kellene lenned velem,nem folytathatjuk így tovább,kegyetlenül beléd estem,
ez minden,amit mondani tudok.
Ugyanazokat a köröket futjuk,és soha nem állunk meg.
Ugyanazokat a köröket futjuk,s sehova sem jutunk.
Ugyanazokat a köröket futjuk,nos,hiányolni fogsz
mert kezdek megkergülni,csak bolyongok körbe,körbe
és körbe...
Megpróbáltál közelebb húzni,és súgni valamit a fülembe.
Mindig csak hazudtál,s én kisírtam minden könnyem.
Elfolytottam az érzéseim,de akkor te visszahoztad őket..
"Szeret,nem szeret"-csak tépkedem a szirmokat
az órát bámulva,s nézem,hogyan hullanak le.