Könnyes szemmel búcsúztunk egymástól el, hogy mit éreztél írántam, nem mondtad el.
Vége lett sajnos, de nem tehettem róla.visszahozni nem lehet, nem fordul meg az óra...A nap újra felkel, körbejár és lenyugszik, hányszor lesz még így mire a lelkem is megnyugszik.Adj választ kérlek, űzz el minden kétséget ha tudom igérem, megbocsájtom, minden vétséged, ismeretlen tájak, mondd meg hol járunk
lesz e újra nap mikor majd egymásra találunk hisz a létünk egy utazás, folyton folyvást indulunk és érkezünk, elveszítünk sok mást.
Remélem te is tudod, hogy ez tiszta és szép volt..a fáradt hétköznapok közt egy üde színfolt mi megtanított adni, szeretni és nevetni..megtalálni az igazit, nem pedig csak keresni..
hiába de elment, többé nem jön vissza már.de én köszönök mindent, a nappalt az éjszakát .vele boldog volt az este, a reggel a délután.elmondanám ha tudnám, én elmondanám...
félek, mert arcod egyszer feledésbe merül.sajnálom, sajnálod, de már tudjuk mibe kerül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése