Úgy néz ki nem tudom megérteni...
Nem akarok rágondolni, Nem akarok róla beszélni, Olyan szomorú vagyok miatta..
Nem hiszem el hogy így lesz vége, Ez annyira összezavar, Olyan szomorúnak érzem magam miatta, Nélküled nem bírom....Mond,ez igazságos?
Tényleg így fejezzük be?Így intünk búcsút?
Jobban tudhattam volna mikor a közelembe férkőztél..Hogy meg fogsz ríkatni
Összetöröd a szívem mikor meglátlak..Mert tudom, hogy hazugságban élsz
de jól van ez így mert majd idővel rájössz:
Amit elkövetsz,elkövetsz,Azt egyszer visszakapod
Most már mindenre emlékszem amit mondtál...Azt mondtad neked tovább kell állnod
És talán én is ezt fogom tenni..De az a vicces az egészben..
Gondolj arra milyenek voltunk te és én...
Had vázoljak fel rólad egy képet : Egyedül töltöd az éjszakáidat,
És akárhányszor hívod..Foglaltat jelez a telefonja,
Úgy hallom megtudtad..Hogy azt teszi veled
Amit te tettél velem..Hát így mennek a dolgok
Szavak nélkül itt hagytál..amitől rosszul éreztem magam
Ez egy klasszikus eset..Egyfajta forgatókönyv..egy ősrégi mese
Azt kaptad amit megérdemeltél
És most keresel valakit
Akivel a magányos éjszakáidat töltheted
Azt kívánod bárcsak lenne valakid
aki eljön és jóváteszi a dolgokat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése