Nem szerettél senkit akkor nem tanultál harcolni
túl korán kelett megtanulnod szenvedni.
Feladtad hát annyiszor s esélyeket nem adtál
Feladod most is eszed súgja volt már kit otthagytál.

De ez most más nem bánod hibáid..
Ez most más és nem tudod mi írányít.
Eszed súgja veszekszik szíveddel,
Hisz egyre üvölti KÉRLEK NE ENGEDD EL.
Kire halgass hova fuss a zajok ellen,
Hol lesz csönd hol lesz kegyelem.

Te mit tennél most mond segíts eldönteni
Az ész van melletted s a szív nem teheti.
Nem engedi útjára nem engedi messze,
Nem engedi távolba ne legyen elveszve.

Kérlek hallgass most szív ígyis darabokra törve állsz,
Kérlek hallgass most szív hisz minden szilánkod vág.
Kérlek hallgass most ész nem érdekel mit diktálsz,
Hallgass most ész hisz minden szavad irritál.

Hallgass most agy hallgass most gondolkodás,
Múljon el minden akár egy pillantás.
Hallgasson most mindenki legyen csönd,
Hallgass el mert a fájdalom nyomorba dönt.

Hallgass most remény hisz miattad jutottam idáig,
Te voltál ki álltattál rájöttem te voltál ki írányít.
Igen remény te tettél tönkre, te hagytad szívem remélni,
S az eszem ha tehetné ezért képes lenne megölni.


S nézd remény mit teszel hisz tudod mi vár,
Tudod most hiába harcolnál.
S nézd remény tudjuk, hogy ez még csak a kezdet,
S nézd remény eggyütt megyünk majd oda: mit úgy hívnak végzet.

Mi bennem van szív és remény,
Utamon mindig ez kisér..
Ez én vagyok.Nem más csak ez múlik el, ha itt hagyod.