Mennyi álom s mennyi remény veszett kárba köszönve a vágynak.
Idejöttél majd a lábnyomokat elsöpörted hátad mögött, hogy senkise lássa.
Hazudtál, hogy magad mellett tarts persze nem én voltam az eggyetlen,
De nem voltál őszinte soha teljesen.
Mindig a miértekkel foglalkoztam hisz nem értettem de mára rájöttem te is csak egy átutazó voltál mint bármelyik filmben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése