Soha nem volt szükségem arra, hogy erős legyek.
Soha nem volt szükségem arra, hogy rámutass a hibáimra.
Soha nem volt szükségem fájdalomra, erőre..
A szerelmem irántad elég erős volt, tudnod kellett volna.
Soha nem volt szükségem az itéleteidre,
Soha nem volt szükségem arra, hogy beleszólj a dolgaimba.
Soha nem kértem segitséget tudok magamra vigyázni nem tudom miért hiszed, hogy megkaptál.
Már késő, hogy ezt megbeszéljük nincs mit mondanod.
A szemeim fájnak a kezeim remegnek. Figyelj rám..figyelj mit mondok.
Nem akarok egy percel se tovább maradni!
Nem akarok egy szóval sem többet mondani!
csss...csss....csss...cssss
Nincs más mód kikell mondanom az utolsó szót mert:
Nem akarom ezt tovább csinálni.Nem akarlak téged.Nincs mit mondani.
Soha nem volt az eligazitásodra szükségem semmiben a beszédemtől a viselkedésemig.
Soha nem kellettek a szavak nem kellett a fájdalom nem kellett, hogy itt legyél minden nap.
Bocsánat azért ahogy otthagytam mindent amit tőled akartam. De már nem fáj!
Összetört a szivem de nem vesztettem semmit. Tudom, hogy nem tartozom hozzád.
Már késő a magyarázkodáshoz nem tudsz mit tenni.
Előszőr féltem megvoltam dermedve.
Folyton azt gondoltam nem tudnék nélküled élni.
Annyi éjszakát töltöttem el azon gondolkodva hol rontottuk el.
De már erős vagyok és megtanultam tovább lépni.
Azóta tudom, hogy hogy kell szeretni. Tudom, hogy mindent kifogok bírni.
Élem az életem tudok szeretni és mindent kibírok.
Nem akarom ezt tovább csinálni.Nem akarlak téged.Nincs mit mondani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése