5/06/2010

Nem sirat úgy hidd el senkisem mint ahogy én siratlak szüntelen.

Fúj a szél és én csak ballagok körülöttem néma csillagok.
Esik eső és én ballagok, néhány elmúlt percre gondolok.
Kérdezem a tűnő felleget, otthonod most hol lehet?
Többé már nem sirat úgy hidd el téged senkisem mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen. Nem szégyenlem és mellettem hull az elsárgult levél sír a fáradt őszi szél mondd, hogy nem múlt minden el, mondd, hogy néha te is könnyezel.
Sáros úton egyre lépkedek körülöttem boldog emberek, elmesélni nekik nem tudom.. Milyen nagy a bánatom.
Többé már nem sirat úgy hidd el téged senkisem, mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen... Hull az elsárgult levél mondd, a holnap mit igér, mondd mi lesz most velünk.Mondd így meddig élhetünk? Fúj a szél és én csak ballagok nem tudom, hogy éppen hol vagyok. Rád találni vágyom szüntelen..Merre mentél..kedvesem..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése