Előttem csordogál a hajnal, mögöttem folyik szét az éj..A nappal szilárdít meg, tanít, nevel, lát el öntudattal..Élj a pokolban, de kérj a jóból, érezd magad jobban
Mint egy játék a sarokban, vársz, majd valaki betoppan.Felemel..
Így félúton, hogy jó vagy rossz, azt nem tudom..Nem is fogom, de késő van, és sietnem kell...
Hányan elmentek, csak úgy meztelenül..Így jöttél te is a tűzből, és ugyanígy mész majd el...
Amit ránkerőszakolt a múlt, az értelem meg eltűnt..Nyomok nélkül, felettünk, ott egy birodalom épül..Hazugságra, felejtésre bír a hamis könyvek sokasága
Mi? bizony, a történelem átírva..Miért? mert ereinkben folyik már a hamis tinta
Ki akarta így ezt, gondold át, hogy ki akarta
Csak bámulok előre, nézem, ki győz és ki dől be.Talán viheted még többre, holnap önmagadra döbbenve.Már senkire nem számítasz, de vezérnek születve
nem számít az már állomásnak se.Mi álom másnak, nagy mese..
Tekintetem a távolban, már ezer év is eltelhetett..
Épp elég testet megjártam, bár tényleg nem emlékszem
De belőlük egy kis darab itt bennem, és bennük is belőlem
Még tüzet gyújt, de jön egy út, éj felé tartó járattal
A bánat, máris érkezik, most fizess nagyobb árat..És még hányan elmennek, ők is meztelenül..Így jöttem én is tűzből, és ugyanígy megyek el
A tűz és az éj között félúton, és még mindig meztelenül
Csúnyán, könnyesen, csomós hajjal, s a hajamban tollal várlak itt
A tűz és az éj között, félúton, és még most is meztelenül
Kívül még piszkosan, rengeteg zajjal, de belül már tisztábban
De belül már tisztábban... Egy picit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése