Láttam rólad egy képet..Egy üres folyosón lógni.
Egy ismerős hang ütötte meg a fülem,És már nem tudtam hátat fordítani.
Vissz*repített a legvégére,Ahol mindent érzek.Újra érzem a könnyeket..
Kint ömlik az eső,De egy csepp se hull rám.Üvöltök az égre,De egy hang se hagyja el ajkaim.Mintha nem is éreznék..Nem alszom.Nem vagyok ébren.Nem tudok visszafordulni.
Egyre csak falakba rohanok,Amiket nem tudok ledönteni.
Alvajáró vagyok.Bárhová megyek..Egy újabb emléket látok..És a helyek, amiket ismertünk..Egyre csak kísértenek.Csak sétálok fel-alá, és úgy érzem..Eltévedtem, és egyedül vagyok.Te vagy minden, amit akarok..De neked nem kellek.Nem tudok ezen változtatni.Azt kívánom bárcsak több lett volna..Közted és köztem..
ne fordulj meg, és mondj újra búcsút,Igen, beleőrülök amikor a
Barátodnak hívsz- már nem ugyanaz az ember vagyok..
Jó éjt kívánsz, de gondolatban..Melletted alszom el.
Otthagyod a szívem roncsait.És nem is tudom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése