Eltemetem őt vele hal tudom a lelkem többé nem akarom látni..nem keresem többé majd az emlék úgyis rámlel.mégha csak mondom úgyis fáj.könnyű ez így..

Hát nem sok mindent tudok mesélni.Ma felkeltem reggel elkisértem Kolby-t orvoshoz.
1 órát ültünk ott de addig barátkoztam a teknős békával.
Aztán elmentünk mekizni..Mostanában mennyit mekizekOo
Na mindegyj utána örsre. Kolbi ment találkozni 1 csajjal én meg bementem az árkádba mivel haza még nem mehettem úgyhogy könyvtárban voltam addig. Telisteli tömték a könyvek hülyeségekkel az agyam pedig csak belenéztem abba amit a pszihologiai részlegen találtam de ilyen hülyeségeket is rég olvastam de attól függetlenül, hogy hülyeségek mennyire igaz volt mind...
Aztán hazafele a buszon már gondolkodni se tudtam és annyira jól esett, hogy csak egy kicsit megszabadultam tőllük. Meg úgy a világtól tudod amikor úgy elbambulsz hoszabb időre mintha aludnál.Ugrálhat egy majom is előtted azt sem veszed észre mert annyira bezárkózol az elméd titkos zugába.
Aztán hazafele kicsit elszomorított a rosz idő meg, hogy már megint hazakell jönni és nem akartam mert itthon egyedül vagyok és utálok egyedül lenni.
De aztán a végén arra jutottam, hogy elegem van a sok depiből ugyhogy megpróbálok holnap is valamennyi jókedvet sajtolni a napomba csak lenne már jó idő...
Találtam egy könyvet ilyen név megfejtések de neten már nem találtam hasonlót.
Minden esetre az én nevemhez az volt írva, hogy nagyon érzelmes és, hogy érzelmekkel is közeledik más emberek felé de ha megbántják akkor nagyon könnyen a másik ellen tud fordulni. ( Annyira ezt nem értem lehet másként közeledni egy emberhez?? ) (És még jó, hogy nem jópofizok ha megbántanak.Onnantól már miért érdekelnének a másik érzései ha ő is semmibe veszi az enyémeket??)
Az egész jó hülyeség volt ^^ Ja meg, hogy hamar fel lehet dühiteni hát ígyvan és akkor?^^
Aztán leültem a buszmegállóba a padhoz és leült mellém egy öreg bácsi és megkérdezte mi a baj. Mikor nem sírtam sőőőt. és ő mégis látta:O Engem mindig betalálnak az öregebbek a multkor is egy szellem látó néni.Leült mellém a nénike és beszélgetett és ránézetem és elkezdi, hogy szelemekkel beszélget..De ezt biztos meséltem. Na de mindegyj. És vagy fél órát beszélgettem azzal a bácsival és el se mondtam mi a bajom de mégis olyat mondott ami arra válasz ami igazán elszomorít és amit senkinek sem vagyok hajlandó elmondani. Egyszóval megértette velem a dologokat. Nem tudom honnan jött az a bácsika de rádaásul nem is a buszra várt:O Azért ez durva. Aztán arra is rádöbbentem, hogy rettenetesen hiányzik a papám. :( És annyi ember akiket nem becsültem meg amig melettem voltak. És az amikor rámírnak az emberek msnen és annyi sincs bennem, hogy egy sziát vissza írjak mert vannak akiket megsem próbálok megismerni..Ezen változtatni kéne.Azon is hogy a saját gondjaim miatt elfelejtettem törődni másokkal is.. Ugyhogy most sokmindenen változtatni akarok meg kicsit kedvesebb lenni és nem elveszíteni azt a maradék embert is aki még mellettem van..
Most meg éneklek*-* végre nincsenek itthon és lehet:P